Mostanában kezdem magam úgy érezni mint aki egy filmet néz... Sokszor keresem a választ, ezek a dolgok vajon tényleg velem történnek? Pillanatképek... ezek maradnak meg a napokból. Reggel felkelni, dolgozni, hazajövök és alvás, majd másnap ugyanígy folytatódik tovább... Persze…

Egy hete valahol ott hagytam abba hogy, felmentünk aludni a szobába és a leghangosabb horkolásommal üdvözöltem a kevésbé fehér népet.... Másnap reggel azért óvatosságból mi keltünk fel leghamarabb... Biztos ami nem bizonytalan... Megreggeliztünk gyorsan majd elindultunk az Éden…

Szerda este. Melóból tartok hazafelé... a többiek aktív eszmecserét folytatnak, nekem nincs hangulatom belefolyni a dolgokba. Ülök, gondolkozom, nézem a tájat ahogy tovasuhan. Az oldalsó ablakon a sűrű vízcseppek nem engedelmeskednek a gravitációnak, oldalra szaladnak. Próbálom…

"Reggel hét, ébredekApu kelteget úgyhogy jobb, ha máris kelek!Benyomok egy kiflit a számbaHugi, neked nem adok, kár a pofádba A kaja után küldök egy bögre kakaót Anyu rám adja a jégaralsót Veszem a sapeszt és viszem a mackót..." Ezzel a szép Belga nótával indul a reggel.…

Vasárnap reggel... 5 óra... kelni kell, gyors fürdés aztán meló. Délután 4 ig úgy telik az idő mintha visszafelé menne... 2 percenként nézek az órára ez persze nem segít... sőt ha lehet inkább még lassítja. Munkában igazából ott sem vagyok csak testileg. Csak az új házon…

Véget ért a nyár. Ismét itt a szokásos taknyos angol idő. Valahogy egész az egész hetemre rányomta ez a bélyegét. Most már nem a hőség miatt nem tudok rendesen aludni. Egyszerűen csak nem megy... Igaz hogy a héten elég sokszor kellett vinnem a srácokat melóba hajnalban és ugye…