A héten kicsit besokaltam. Egyszerűen csak gyűlik körülöttem a szar és sokszor úgy érzem betemet. Ennek is lehet a jó oldalát nézni. Most kell megmutatni, ebből kell kihozni a legtöbbet. Csak pozitívan! Hát igen ha már nyakig ér a matéria legalább örüljünk hogy nem hullámzik. 

Elhatároztam hogy lazulok egy kicsit. Épp itt az ideje hogy leengedjek mint az ASDA-s légágyam... Nah az is egy szép sztory. Este felpumpáltam és egyre rövidebb idő alatt leereszt. Először csak 3 naponta, majd naponta, a végén már csak 2 óra volt a kapacitása. Nagyon fos... de hát 15 Fontért mit is vártam... De vissza a személyes lazulásig. 

A héten sok, sőt rengeteg helyről jött felém az áldás. Otthonról, itteniektől, sok sok probléma amit nekem kellene megoldani. Nem mondom hogy empatikusan de megpróbáltam mindent megtenni. És jelen esetben önző voltam. A saját érdekeimet néztem. És személyes érdekem azt kívánta, hogy fogadjam el munkatársaim invitációját egy buliba. Sosem buliztam még angolokkal, sőt úgy gondolom még azt a színvonalat nem is engedhetem meg magamnak, de üsse kő, megyek. Lichfield volt a helyszín. Ez tőlünk kb 20 km re fekvő város. Péntek este 9 re volt megbeszélve a találka. Egész nap pörögtem, intézgettem az ügyeimet. Este 7 kor eszméltem hogy ma még semmit nem ettem és betegség ide vagy oda de este inni szeretnék, szóval meg kellene valami alkohol szívóval tölteni a gyomrom. Itthon semmi nincs szokás szerint... már jó ideje nem nagyon vásárlok kaját. Azért az otthonról hozott májkrémet előtúrtam, akadt még némi kenyér is... Hát úri lakoma. Sebaj legalább nem fogom sajnálni ha úgy alakul hogy rendellenes módon kívánkozik kifele.

Fél 9 re Lichfildben voltam. Mivel volt még idő, egy kicsit körülnéztem. Kb ugyanaz a szar van itt is mint nálunk de mégis egy kicsit más. Legelső dolog amit észrevettem hogy nincs paki az utcán. Tényleg olyan mintha vegytiszta angol környezetbe kerültem volna. Rendezett sétálóutca, 100 méterenként egy pub, és rengeteg fiatal az utcán. Munkatársam fél órás késéssel érkezett meg. Addig legalább volt időm egy kis társadalmi elemzésre. Itt sem működnek másképp a fiatalok, ugyanazok a dolgok foglalkoztatják őket, csak van pénzük hogy elérjék céljaikat. 

Elmélkedésemből egy mély hang zökkentett ki. Megjött Spancer. Gyerünk inni! Hát legyen. Vázoltam neki hogy jelenleg nekem az alkohollal igencsak óvatosan kell bánni, és meghúztam a limitet pár sörnél. Nah az első 10 percben léptük ezt túl. Az este további része fenomenális volt. Meglepő hogy azok az emberek akik a munkahelyen kimértek, valamennyire távolságtartóak, itt milyen közvetlenek tudnak lenni. Valóban jól éreztem magam velük. Kb reggel 7 re értem haza és szinte alvás nélkül nyomtam végig a napot. Átestem vagy 3 holtponton és most hajnalban sem megy az alvás. Próbáltam mindent, komolyzenét hallgattam, olvasgattam, de nem ment. Ismét csak kattog az agy, forog a film... pedig reggel korán kelek, jó volna meló előtt egy kicsit még pihenni. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.