"Reggel hét, ébredek
Apu kelteget úgyhogy jobb, ha máris kelek!
Benyomok egy kiflit a számba
Hugi, neked nem adok, kár a pofádba 
A kaja után küldök egy bögre kakaót 
Anyu rám adja a jégaralsót 
Veszem a sapeszt és viszem a mackót..."

Ezzel a szép Belga nótával indul a reggel. És tényleg korán van még... Aludnom kellene.  De mi a franctól vagyok egyáltalán fáradt? Mostanában jól alszom, igaz nem túl sokat. Éjjeli ember lettem. Hajnalig ütöm a gépet, filmeket nézek, pörgetem az agyam. 

De ma fel kell kelnem. Muszáj!!! Próbálom győzködni magam. A szemem még mindig csukva, az ébresztő zenének már az utolsó taktusai szólnak. Lassan kinyitom a bal szemem, a sötétítőn keresztül éles fény szűrődik be. Gyorsan vissza is csukom. Átgondolom hogy mit is jelent ez számomra... rosszat. Több okból is. Először is tényleg ideje már felkelni, másodsorban pedig nem esik az eső. Amióta kint vagyok most először nem örülök ennek. Hogy miért? Füvet kell nyírnom. Hát igen a szép új háznak és a velejáró hatalmas kertnek azért vannak hátrányai is. Eszembe jut mennyit csesztettük egy volt kollégámat a fűnyírással (Szevasz Jimmi)... Hát most én is megkaptam. Lassan sikerül kinyitni a szemem. Felülök az ágyon, majd azzal a lendülettel le is esek róla... Mi a frász történt... Az a kezem amire szerettem volna támaszkodni teljesen lezsibbadt. Valószínűleg ezen aludtam az este és most csak a testem mellett lifeg mint valami rongybabának... Hát ez szép lesz... még fetrengek egy kicsit a földön... Nem érzem magamban az erőt hogy felálljak. De miért is kellene? Kivonszolom magamat a fürdőig. Igaz ehhez jó volna ha működne mind a két kezem. Hát sebaj. Nézzük még mi van a leltárban... A végtagok erőtlenek... Csak az agyam működik. EZAZ! Homlokredővel vonszolom ki magam. Az eredményt gondolom nem kell leírnom. 

5 perc agónia után feladom. Felkelek és kimegyek kétlábon mint ahogy az emberek általában. Gyorsszerviz majd irány lefelé. Úgy döntöttem kávé nélkül nem élet az élet. Hét fel is teszem forrni a vizet, közben az eget lesem aggodalmas tekintettel. Egy szál felhő sincs... Fucking english weather.... Amikor nem kell akkor esik, sőt szakad, de most hogy alibit kellene magamnak gyártani és valamelyik srácra áttestálni a melót most nem. lefőtt a kávé... 

Kimegyek, megiszom közben elszipákolok egy "c vitamin" rudacskát... Nézzük miből élünk. Fészer kinyit, benéz becsuk... Akurvaéletbe... Nem lopták el a fűnyírót. Érdekes egy masina. Felül van a fűgyűjtő kosara és csak elől van két kis kereke... mintha légpárnás lenne. Tuti a csillagok háborújából vették a dizájnt. Igazábol mint egy hanyatt döntött mosógép. Kitolom, bedugom az áramot, majd elkezdem a nyírást. Ez tényleg egy mosógép csak van rajta két fogantyú. Nehéz mint a dög de cserébe abszolút nem vág. Csak lapítja a füvet... Miez fűvasaló? Azért áthengerezem vele a kertet... hát ha nem is szép de legalább ocsmány... Újra keresztülmegyek... már dühből tolom... Mocskos rohadt teazabáló pudingfejű köcsögök nem fogtok ki rajtam... Ezekután már csak 5 - 8 alkalommal kellett végigmenni hogy jó legyen... De nem lett... legalább rövid. Mármint a közepe. Jöhetnek a szegélyek. Van szegélynyíróm is... Végre kipróbálhatom. Beindítom, berreg mit a disznó...Húzom neki de nem visz semmit... hát ez nem jó jel. Megnézem a  vágórészt... pörög... de mintha hiányozna valami... Áhh a damil... hát ezért nem vág az istenadta... egy kis szerelés és a dobon maradt 10 centi damilt kendácsolva sikerült vágóképes állapotba hozni. Hát jó ez sem lett de sikerült vele legyalulni a füvet... a végén már azon gondolkoztam hogy akár körömollóval is vághattam volna.... 

Közben elment az idő... gyorsan fel, fürdés, készülődés. Nemsokára meló. A munka gyorsan telt, igazából eseménytelenül... Ami furcsa volt hogy hamar végeztünk. Hát ezért vagyok most itthon ilyen korán. És most nekiállok a kedvenc időtöltésemnek a semmittevésnek...